
|
Az
Eurovíziós Dalfesztivál lényege, szabályok
(tacom)
2005.09.30.
|
Az
Eurovíziós Dalfesztivál (Eurovision Song Contest, ESC) egy
nemzetközi könnyűzenei megmérettetés, amely minden évben tavasszal
kerül megrendezésre. Ötlete 1955-ben született meg, az olasz san
remo-i dalfesztivál mintájára. Az első versenyre 1956-ban a svájci
Luganoban került sor: hét ország jelentkezett két-két dallal,
amelyek maximum három és fél percesek lehettek. A hét ország
két-két zsűritagot is küldött, akik 1-10 ponttal értékelték az
elhangzott dalokat. Az első győztes a svájci Lys Assia lett
„Refrain” című dalával.
Aztán
az évek során a résztvevők száma egyre növekedett (2005-ben 39
volt), és a szabályok is módosultak. Ma nagyjából, tömören a
következők érvényesek:
Minden
olyan ország nevezhet, amelynek televíziós csatornája tagja a
European Broadcasting Union (EBU) nevű szervezetnek. A szervezet
tagsága túlnyúlhat Európa földrajzi határain, így részt vehet
például Izrael, Törökország is. Volt olyan év, amikor Marokkó is
benevezett.
Azt,
hogy az adott ország kit küld a versenyre, a tv-csatorna dönti
el. Például Svédországban nagyon népszerű az ESC nemzeti döntője,
a Melodifestivalen. Minden évben rengetegen (több ezren)
jelentkeznek, és több középdöntő előzi meg a végső döntést.
Ugyanakkor van, ahol belső zsűri dönt, és van, ahol a két
módszert kombinálják.
Országonként
csak egy dallal lehet nevezni.
Az
adott ország előadójának nem kötelező az adott ország
állampolgárának is lenni.
Maximum
hat személy lehet a színpadon.
Az
előadóknak az adott év december 31-ig be kell tölteniük a 16.
életévüket.
A
dalnak újnak kell lennie. A versenyt megelőzően maximum kb. fél
évvel jelenhet meg a piacon.
A
dal szövege bármely nyelven íródhat, akár fantázianyelven is.
A
dal hossza maximum 3 perc lehet.
(Ma
már csak) az énekhangnak élőnek kell lennie.
Valamennyi
dal elhangzását követően az országokban telefonos szavazások
eredményeit összesítik, vagy ahol ez eredménytelen, ott zsűri
osztja ki a pontokat 1-től 8-ig illetve 10, és a legjobbnak 12
pontot adva.
Adott
ország önmagára nem szavazhat/ önmagának nem adhat pontot.
Értelemszerűen
az az ország győz, amelyik a legtöbb pontot kapja. Holtverseny
esetén az, aki több országtól kapott 12 pontot stb.
A
győztes ország rendezi a következő évi versenyt.
Tekintettel
a résztvevő országok nagy számára, és a döntő kb.3 órányira
korlátozott műsoridejére, 2004. óta a döntő előtt két nappal
tartanak egy nemzetközi középdöntőt is. Innen tízen jutnak be a
döntő mezőnyébe, amely a „nagy négyesből”
(Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország –
ők járulnak anyagilag a legnagyobb mértékben hozzá a versenyhez)
és az előző évi döntő 10 legjobbjából áll még.
Mindezek
figyelembe vételével a verseny minden évben gyakorlatilag egy
óriási nemzetközi bulivá szokott a helyszínen alakulni, amit
nemcsak a résztvevő országokban, de például Kanadában vagy
Ausztráliában is közvetítenek. A skandináv országokban szinte
kultusza van az ESC-nek, máshol (például Magyarországon) viszont
jóval kisebb érdeklődés vagy éppen közöny övezi. 2003. óta minden
évben ősszel megrendezik az ESC Juniort is, melyen szintén egyre
több ország gyermekkorú előadói vesznek részt.
|